RE: Aktivizmus
Nemzetközi konferencia az új média és a politikai, kulturális, társadalmi
aktivizmus kapcsolatáról
Budapest, 2005. október 14-15. Helyszín: CEU
Az információs technológiák elterjedése és a globális kommunikációs hálózatok egyre hangsúlyosabb jelenléte új társadalmi és politikai tevékenységeket hív életre, s a hagyományos politikai szerepek újragondolását teszi szükségessé. A Budapest Műszaki Egyetem (BME), a
Közép-európai Egyetem (CEU), a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) és a Annenberg School for Communication (Pennsylvaniai Egyetem) által közösen szervezett RE:Aktivizmus konferencia célja az új kommunikációs eszközök politikai és kulturális aktivizmusban betöltött szerepének vizsgálata - helyi és nemzetközi szinten egyaránt.
A konferencián közel száz kutató, aktivista és művész vesz részt a világ minden pontjáról Indonéziától Nigérián át az Egyesült Államokig. A kétnapos konferenciát kiállítás és egy egyhetes workshop egészíti ki. A konferencia elsősorban a következő kérdésekre keresik a választ:
Az új média által, az egyén számára megnyíló politikai és kulturális lehetőségek milyen társas, kommunikatív tevékenységekben öltenek formát?
Mikor fordulnak ezek a tevékenységek aktivizmusba? Mit jelent az aktivizmus az új média kontextusában?
Az új média mely használatai képesek valós változásokat előidézni a fennálló társadalmi, politikai, kulturális rendben? Mikor és hogyan változik meg a tudás, a kultúra, a lojalitások és identitások termelése, elosztása?
A konferencia nyolc, egymással összefüggő témakörrel foglalkozik.
Kulturális ellenállás: milyen formát ölt a nyugati kulturális és társadalmi rend radikális kritikája egy alapvetően megváltozott mediális környezetben? A szigorúan ellenőrzött hozzáférésű tömegkommunikációs eszközök és a marginális kiadványok szorításából kiszabadult kritikai hangokra vajon milyen sors vár egy olyan telekommunikációs környezetben, ahol a megszólalás
nem ütközik akadályba? A panelt Kembrew McLeod, az University of Iowa professzora vezeti, Andy Bichlbaum (rtmark.org), Marcell Mars (Multimedijalni Institut), b(textz.com / piratecinema.org), Nalini P. Kotamraju (University of California at Berkeley) és Petko Dourmana (InterSpace Media Art Center) a résztvevők.
A Város és új média panelben a városi szövet és az új kommunikációs hálózatok - a mobiltelefónia, a WiFi hálózatok - kölcsönhatásáról lesz szó. A városi tér képén egy újabb rács a kommunikációs hálózatok által biztosított hozzáférhetőség. Ez az infrastruktúra részben a gazdasági, urbanisztikai szerkezetváltás, megújulás eszköze, de ennek segítségével koordinálják egymást a biciklis felvonulók, antiglobalista tüntetők vagy éppen egy terrortámadást követően a hétköznapi városlakók rajai. Hogyan alakulnak a fizikai tér meglévő dimenziói ennek az új dimenziónak köszönhetően? A panelben Laura Forlano (NYC Wireless), Giles Lane (Proboscis.org), Michael Keith (Boston College) és Andrew Paterson (UIAH) vesznek részt.
A Digitális emlékezet: az újságírás és archiválás új formái panel a hálózaton felhalmozódó információ, tudás, tapasztalat és szakértelem szerkezetét vizsgálja, és arra keresi a választ, hogy a digitális archívumok, különös tekintettel a szabad hozzáférésű, közösségi vagy egyéni archívumokra, hogyan formálják át viszonyainkat saját egyéni és közösségi identitásunkhoz, valamint a fennálló intézményi rendhez. A posztkommunista térség országaiban e kérdés azzal a felvetéssel is kibővül, hogy a nagy, állami, titkosszolgálati archívumok korát követően milyen jövő áll az ilyen kollaboratív archívumok előtt. Rick Prelinger (Prelinger Archives) vezetésével Rév István (Open Society Archives), Paula le Dieu (BBC Creative Archives), Hassan Mneimneh (Iraq Memory Foundation) beszélget e témáról.
Az Új média és a demokratikus választási rendszerek panel arra a kérdésre keresi a választ, hogy a demokratikus politikai rendszer fennálló keretei mennyiben alkalmasak az új médiumok által megnyitott lehetőségek beépítésére. A kommunikációs technológiák változása a politikai életben a TV megjelenéséhez mérhető változásokat vetít előre. E kihívást Michael X Delli Carpini (Annenberg School for Communication), Alexander H. Trechsel (European University Institute), Wainer Lusoli (University of Salford), Allen Gunn (Aspiration Tech) és Gianpietro Mazzoleni (University of Milan) értékeli.
A Civil kezdeményezések és az új média használata panel azt vizsgálja, hogy a helyi érdekek mentén szerveződő civil kezdeményezések intézményesülésében, céljaik elérésében milyen szerepet játszik a kommunikációs technológia változása. Önmaguk jobb szervezésének eszköze, a nyilvánosság elérésének új csatornája, és egy új nyilvánosság megteremtése egyaránt a lehetőségek
között van? Hogy mindezekből mi és hogyan valósult meg eddig, arra Joanne Richardson (subsol.c3.hu), Nicholas Jankowski (University of Nijmegen), Vámosi Gyula (Roma Information Project) és Christian Sandvig (University of Illinois Urbana - Champaign) keresi a választ.
Az Új média és a globális civil társadalom panelben a globális játéktérben aktív civil kezdeményezésekkel foglalkoznak a résztvevők. Szó lesz többek közt a környezetvédelmi, háborúellenes globális civil szerveződések hatékonyságát a helyi kontextusokban. Megpróbálunk nyomára jutni annak, hogy mennyiben csak nyugati világhoz, illetve kifejezetten a jelenlegi társadalmi kulturális elithez kötődő jelenséggel van dolgunk. E panel tagjai: Saskia Sassen (University of Chicago), Richard Barbrook (School of Media, Arts & Design, University of Westminster), Boda Zsolt (Institute of Political Science, Hungarian Academy of Sciences), Dominique Cardon (Ecole des hautes études en sciences sociales) és Richard Rogers (New Media University of Amsterdam).
A Peer-to-peer hálózatok politikai gazdaságtana panel arra keresi a választ, hogy az interneten szerveződő nemzetközi kooperációs hálózatok működése milyen gazdasági, jogi, kulturális, technológiai keretek között jöhet létre, illetve milyen kereteket teremt magának. A fájlcserélő hálózatok, a számítógépek számítási kapacitását közös cél alá rendelő GRID rendszerek, a
felhasználók szakértelmének önkéntes és ingyenes megosztásán alapuló kollaboratív kezdeményezések (mint például a wikipedia.org nevű online enciklopédia) fennálló intézményeket meghaladó kapacitása már most látható. Ezek jövőbeli sorsa nem független azoktól a hagyományoktól melyek egy internet előtti kor működése során öltöttek testet törvényekben, gazdasági szabályokban, intézményekben. A két világ határán zajló diskurzus legnagyobbjai: Yochai Benkler a Yale Law School oktatója, Larry Lessig, a Creative Commons szellemi atyja, Jimmy Wales a Wikipedia.org alapítója, Magnus Bergquist és Felix Stadler vesznek részt ebben a panelban.
Az Állami beavatkozás és szabályozás témájával foglalkozó panel arra keresi a választ, milyen intézményei és lehetőségei vannak az állami szabályozásnak egy olyan világban, amelyben a szupranacionális intézmények, multinacionális vállalati érdekek egyre nagyobb beleszólással rendelkeznek a technológiai változást illetően. A szabályozás intézményeinek megváltozásával
újrarajzolódnak azok a normatív keretek is, melyek e szabályokat diktálják, miközben megváltozik e szabályok kikényszeríthetősége, betarthatósága is. E kérdésekről Henry Perritt (Chicago-Kent College of Law) és Jonathan Zittrain (Berkman Center for Internet & Society) vezetésével Martin Cloonan (University of Glasgow), Milton Mueller (Syracuse University, School of Information Studies), Halmai Gábor (Szechenyi Univeristy Gyor) és William Drake (Computer Professionals for Social Responsibility) tart eszmecserét.
A Creative Commons Magyarországon
A webet böngészve egyre gyakrabban találkozhatunk különböző írások, fotók, filmek és zenék mellett a Creative Commons logójával, amely e művek a szabadabb felhasználását engedélyezi. Az eredetileg amerikai non-profit kezdeményezés mára nemzetközi mozgalommá nőtt, néhány év alatt több mint harminc ország csatlakozott hozzá. Magyarország 2005. október 15-én, a Creative Commons honosított, magyar nyelvű licenceinek közzétételével csatlakozik hivatalosan e nemzetközi kezdeményezéshez.
Bemutatkozó rendezvény
A kulturális hozzáférés új viszonyait vizsgáló RE:aktivizmus konferencia záróeseményeként bemutatkozik a Creative Commons Magyarország. A rendezvényen Lawrence Lessig, a Creative Commons egyik ötletgazdája és a magyar CC szervezet képviselői mellett szót kapnak a hazai archiválással foglalkozó intézmények és kulturális kormányzat olyan kiemelkedő képviselői,
mint Faludi Gábor ügyvéd, szerzői jogász, Rév István a Nyílt Társadalom Archívum vezetője és Csepeli György az Informatikai és Hírközlési Minisztérium politikai államtitkára.
Az est során DJ Shuriken táncos-zenés bemutató keretében olyan harminc-negyven éves elfelejtett magyar lemezeket játszik majd, amiket talán csak azok szabadabb felhasználásának engedélyezése hozhatna vissza a kortárs kultúra felszínére a Hungaroton-archívum mélyéről.
Helyszín: a Nyílt Társadalom Archívum új épülete, Arany János u. 32, Goldberger ház
Időpont: 2005. október 15-én, este 8 óra.
A rendezvény során bemutatjuk Lessig Szabad Kultúra című könyvének magyar kiadását is. E mű nem csak egy, a szellemi termékek szabad felhasználásának filozófiai, gazdasági és jogi hátterével foglalkozó ismeretterjesztő mű, de egyben működő, gyakorlati példa is a CC által kínált, megosztásra épülő új kulturális és gazdasági modellre. Ahogyan a mű eredeti kiadása és számos
fordítása, a magyar nyelvű változat is egy időben jelenik meg a könyvesboltok polcain és ingyenesen letölthető formában az interneten.
