BUDAPEST FŐVÁROS LEVÉLTÁRÁNAK ÚJ ÉPÜLETE
Budapest XIII. ker. Teve u. 3-5.

tervező
látványterv
előzmény
helyszín
Építészeti és városrendezési kialakítás
Funkcionális és építészeti elrendezés

Budapest Fővárosi Levéltár új épületének építészeti kialakítása

Előzmény:

A Budapest Főváros Levéltára hányatott sorsú intézmény. Már 1941-ben fölmerült a levéltár építése, de az építés helyett fenyegető bombázások, majd az ostrom elől kellett menekíteni a Város értékeit közel fél évszázadra a Bazilika pincéjébe.

Az Őrs vezér téren, kocsigyárban, Pasaréten, Molnár Farkas félig kész templomában, a Vizafogó lakótelepen voltak stációi a levéltár épületének.

Még Hundertwasser osztrák festő-építész(?) sztár sem tudta kimozdítani a tervek megvalósulását a holtpontról.

Budapest Főváros Önkormányzatának Főpolgármesteri Hivatala 1998-ban nyilvános országos pályázatot írt ki. A zsűri a Budai Építész Műhely, Koris János és Német Tamás építészek által készített pályázatát I. díjban részesítette. Az építéshez szükséges engedélyezési és kiviteli terv 1999 decemberére elkészült.

Helyszín:

A tervezési helyszín városképi szempontból kiemelt terület a XIII. kerület újonnan kialakuló városközpontjában. A tervezési terület a Teve u., Gömb u., Csongor u. és a Papp Károly u. által határolt tömb. A jelenleg foghíjas tömbben eklektikus lakóépületek helyezkednek el.

A környező utcák által határolt épületek vegyes képet mutatnak és különböző korok "modernista" építészeti jegyeit tartalmazzák. Az épületek városképi egységgé nem szerveződtek, hanem mindegyik magán hordozza az építés idejében hitt modernista építészeti gondolatot.

Építészeti és városrendezési kialakítás

A tervezési feladat legnagyobb problémája az volt, hogy hogyan lehet a nagy tömegű új Fővárosi Levéltár épületét beilleszteni az eklektikus épületek által határolt tömbbe. Nyilvánvaló, hogy az eklektikus stílusjegyekből 1998-ban építkezni nem lehet, de az új épületnek finoman tagozott plasztikát adtunk, ami áttételesen reflektál a környező épületekre. Elképzelhető, hogy az eklektikus épületek az idő folyamán rossz állapotuk miatt lebontódnak és az új levéltári épületnek akkor is önálló építészeti karaktert kell mutatnia.

A Teve és Csongor  utca sarkán az RRT íves kiharapást határozott meg. A tervezés során éreztük, hogy az így kialakult sarok hiányos; ezért vizuálisan kiegészítettük a tömböt egy L alakú acél-üveg szerkezetű építménnyel, ami az intézmény feliratát is magába foglalja.

Funkcionális és építészeti elrendezés

Az Európában épült levéltárakat áttanulmányozva azt a tendenciát lehet megállapítani, hogy a megépült épületek nemcsak a száraz funkcionalizmus jegyében készültek, hanem a közönségforgalmi terek gazdagon és építészetileg nívósan megfogalmazottak. A levéltári épületnek nagyon kötött, funkcionális rendje van. Fontosnak tartottuk a raktárak és kiszolgáló helyiségeinek jó alaprajzi, és térbeli kapcsolatainak megszervezését. A telek geometriája, a lépcsők és a liftblokkok helyei meghatározták az épületegyüttes horizontális és vertikális térbeli rendjét. Az épület szervezésénél fontos szempont volt, hogy a közönségforgalmi terek és a levéltári, és iratvédelmi tércsoportok elváljanak egymástól.

Az épület alaprajzi és térbeli szervezésénél az alábbi szempontokat tartottuk fontosnak:

• a heterogén levéltári funkció (raktározás, munkahely, iratvédelem, közönségforgalom) egységes épületté szervezése.
• a zártság - nyitottság összhangjának megteremtése a raktár és közönségforgalmi funkciók között.
• az épület alaprajzi és térszervezésénél, valamint a homlokzati struktúra megfogalmazásánál egy karakteres, a város főbb középületei sorába illő archetípusos - emblematikus épületegyüttest terveztünk meg.

Az épület tömegalakítása és homlokzati megjelenítése:

Az épület homlokzatain az alaprajzi szervezés hálós tagolása megjelenik.

A homlokzat megfogalmazásánál finom plasztikával hangsúlyoztuk az épület szerkezeti elemeit. A homlokzaton finoman tagozott téglastruktúrát  kívánunk megjeleníteni. A közönségforgalmi tereknél üvegfalat alkalmaztunk, hogy a térbelileg is összekapcsolt terek átláthatóak legyenek.

A homlokzatok az épület belső struktúráját hordozzák. A homlokzat megjelenésénél az épület szerkezetét hangsúlyozni akartuk, hogy a felületeknek ne csak struktúrája, de plasztikája is legyen.

Az épület anyaghasználatánál nemes anyagokat terveztünk be, mérlegelve az anyagok felületi nagyságát is (téglafelület - fa nyílászárók - íves bejárati üvegtégla fal - kőburkolatok, stb...).

Budapest, 2000.08.10.

Koris János DLA
építész