|
ART'OTEL, Budapest, szálloda a budai Duna-parton, mûemléki környezetben
Tervezõ: MÉRTÉK Stúdió:
A területre már korábban készült elvi építési engedélyezési terv, amin belül a szálloda, mint funkció engedélyezésére az Országos Mûemlékvédelmi Hivatal elvi engedélyt adott 1996-ban. A kivitelezés 1999. márciusában indult a Mérték Stúdió tervei alapján, a Magyar Építõ Rt. kivitelezésében, és 2000. június 1-én megtörtént az átadás. A Bem rakparti új épület valamint a tervezés és kivitelezés során szervesen hozzákapcsolt Corvin téri négy mûemléki épület ART'OTEL Budapest néven, négycsillagos szálloda-komplexumként nyílt meg, mely a német Domberger csoport elsõ magyarországi szállodája. A szállodában összesen 165 szállodai szoba van, melybõl 39 szoba a Corvin téri mûemléki épületekben található. A szálloda két fõ egységbõl áll: a Bem rkp.-i épületrész a már korábban említett kertmozi területén létesül, 3 pince, 7 terepszint feletti és 1 tetõtéri szinttel. A Corvin téri oldalon a mûemléki épületek kerülnek felújításra. A két egység közötti szerves kapcsolatot egyrészt a Bem rkp. 20. sz. épület felõli oldalon épült új összekötõ szárny, másrészt az épületek közötti parkosított belsõ udvaron keresztül létesített "üvegfolyosó" biztosítja.
Az új épület Az RRT szabályozási terve szerint a beépítés átlagos mélységét maximum 12 méterben határozta meg. Annak érdekében, hogy ez az átlag biztosítható legyen, valamint hogy ne egy összefüggõ homlokzati felület látványa táruljon fel a Corvin tér, valamint a Vár felé, ezért a beépítési vonal a szabályozási vonallal ellentétes oldalon úgy lett megválasztva, hogy az tagolja az épülettömeget és ezáltal a homlokzatot is. Az RRT-ben, illetõleg a szabályozási tervben elõírt "földszinti átláthatóság" mögött lehetõség van a Corvin téri épületek kerten keresztül történõ megközelítésére is. Ez a megoldás lehetõvé tesz egy bizonyos ellenõrzött látogató forgalmat is, s így a belsõ mûemléki homlokzatsor is megtekinthetõ. A -3. és -2. Pinceszintek parkolószintek, ahol összesen 57 db parkoló található, ebbõl 2 mozgáskorlátozottak részére. A parkolószintekre a gépkocsik fel- illetve lejutását 2 autófelvonó biztosítja, a szinteken belüli közlekedést pedig 3 gépkocsi fordítókorong segíti. A pinceszinteken van az épületegyüttest kiszolgáló gépészeti területek egy része is. A -1. szinten van a szálloda fitness-szauna részlege, valamint különbözõ rendezvények lebonyolítására alkalmas két konferenciaterem, mely az igényeknek megfelelõen mobil falak segítségével kisebb termekre osztható.
Az épület földszintjének kialakításánál döntõ szerepet játszott az RRT azon elõírása, hogy a homlokzati hossz egyharmadán a földszinti átláthatóságot biztosítani kell. Az elõcsarnokon, recepción, valamint az ahhoz tartozó irodán kívül egy bár, kávézó-étterem és a szükséges vizes helyiségek vannak itt. Az elõcsarnokon keresztül közelíthetõ meg a belsõ udvart átszelõ, a Corvin tér 3. sz. épülethez csatlakozó üvegezett átjáró, mely a korábban említett épületegyüttesek közötti csatlakozási pontok egyike. Az emeleti szinteken összesen 111 szállodai szobát rendeztek be, ebbõl hat apartman. Az I. emeleten egy szoba alkalmas mozgáskorlátozott vendégek fogadására. A tetõtéri szinten a Duna parti fronton szállodai szobák, míg az udvari fronton gépészeti helyiségek találhatóak. A Bem rakparti épületrész, valamint a Corvin tér 5. sz. épület elbontott udvari szárnya helyén épült ún. összekötõ szárny a szálloda modern arculatát mutatja. A Bem rakparti homlokzat kõ és téglaburkolatú, mely elõtt az I-II-III. emelet magasságában áttetszõ zöld üvegburkolat fut, ami egyben a franciaerkély jellegû nyílászárók elõtti mellvédként is funkcionál. A fentebbi szinteken légies szerkezetû, rozsdamentes pálcás korlátok látják el ezt a funkciót. A tetõfedés anyaga patinázott fémlemez fedés.
Corvin téri épületek A mûemléki védettség alatt álló épületek átalakításánál kiemelt szempont volt a mûemléki arculat megõrzése oly módon, hogy ugyanakkor az épületeken belüli funkcióváltás igénye is maximálisan kielégíthetõ legyen. A szállodai funkció által diktált átalakításoknál figyelembe kellett venni az épületek mûszaki állapotát, a szerkezetek állékonyságát. A Corvin tér 2. sz. épület tér felõli traktusa felett található barokk fedélszék kivételével a tetõszerkezetek és zárófödémek elbontásra kerültek. Új vasbeton zárófödémek építése után a belsõ tér jobb kihasználhatóságát biztosító vasbeton "koporsó" tetõk készültek, melyek az új tetõszerkezetek kialakítása után az eredeti gerinc és párkánymagasságoknak feletek meg. A Corvin téri épületeket a földszinten és az emeleti szinteken is utólagos faláttörések kialakításával kötötték össze. A földszinten üzletek, étterem, irodák vannak. Az új hasznosítás nem idegen a mûemlék épületektõl, hiszen a XVII. századtól polgárvárosként iparosokkal, üzletekkel telepített városrészként élt. A Corvin tér felõli traktusokban a városi forgalmat is kiszolgáló, kiadásra szánt üzletek találhatóak, míg a belsõ traktusokban a szállodai kényelmet biztosító funkciók, valamint az igazgatáshoz szükséges irodai helyiségek. A négy épület közül két épület udvara fölé fém tartószerkezetû üvegtetõt terveztünk, mely megoldással a kihasználható belsõ tér növekedett, helyet adva a szálloda Corvin tér felõli bejáratának, valamint a Corvin 4. sz. épületben kialakított étterem egy részének. Az emeleteken és a tetõtérben szállodai szobák találhatóak, megközelítésük: az épületek meglévõ és felújított illetve a szükséges mértékben kiegészített lépcsõházain. A belsõ közlekedést szolgálja az étterem fedett udvarába telepített áttört acél toronyszerkezetû, panoráma jellegû felvonó is. A mûemléki arculat megõrzéséhez hozzátartozik a külsõ-belsõ nyílászárók megjelenése, mely egyrészt a helyszínen fellelt eredeti, felújított ajtókat, ablakokat foglal magába eredeti vasalatok, szerelvények, veretek felhasználásával, másrészt olyan új nyílászárók kerülnek az épületekbe, melyek külsõ megjelenése megfelel az eredetinek, de ugyanakkor kielégíti a mai kor követelményeit is (hõ- és hangszigetelés). A mûemléki kutatások során az épületekben elõkerültek díszítõfestések nyomai, melyek egy része néhány új szállodai szobában újra látható. A homlokzatok felújításánál is az eredeti állapotok megtartására törekedtek a tervezõk, a Corvin tér 5. sz. épület utólagos emeletráépítése e szempontok figyelembe vételének megfelelõen elbontásra került.
Néhány szó a városrészrõl A Viziváros, a Várhegy alatt a Moszkva tér, Margit körút, Bem József tér és utca, valamint a Duna-part és az Ybl Miklós tér közötti terület a kezdetektõl fogva kiemelkedõ fontosságú volt a Duna-part történelmében. A rómaiak alatt itt észak-déli út vezetett, mely mellett a középkorban település alakult ki. Ez a késõbbiekben Buda leggazdagabb, legfontosabb külvárosává vált. A Zsigmond korban a kereskedelmileg és iparilag egyaránt kiemelkedõ városrészt fallal körítették. A Duna-parti rész Buda kikötõjéül szolgált. Mátyás király országos vásár tartására adott engedélye tovább erõsítette a területet. Neve ekkor, egy idõben civitas iudeorum, Zsidóváros, mivel a budai zsidók nagy része itt élt. A török uralom alatt "varos" néven a Vár védelmi rendszerének lett része. A Viziváros már az 1684-es ostromban leégett és a visszafoglaláskor is tovább pusztult. Nem jelentett erõs akadályt a felszabadító seregeknek, hamar elfoglalták, és innen folytatták a vár ostromát. Ez fõleg a külváros északi területét vette igénybe, a déli és a középsõ részen nagyszámú középkori épületrészlet, boltozott terem, sõt egy egész épület is fennmaradt (Fõ utca 16.). 1695-ben az elsõ vízivárosi összeírásban a mai Szilágyi Dezsõ tér és a Halász utca között 10 házat tartottak nyilván. A sok épületmaradvánnyal bíró nagyobb méretû telkeket nem a szegényebb telepesek, hanem a tehetõsebb budai polgárok szerezték meg (puskamûves, mészáros, vendéglõs, fürdõs, tímár, csizmadia, serfõzõ, kötélverõ, bognár, kereskedõ).
A 19. század közepén a Lánchíd és az Alagút létesítésével a súlypont a városrészen belül északra tolódott a Széna tér környékére. Ekkor és a 20. században építészetileg a Viziváros északi területe mellett a déli részen csak a Duna-part és a Fõ utca képe idomult az újabb idõkhöz, ettõl nyugatra a Vár felé emelkedõ utcácskák megõrizték archaikus ízüket. A fõváros általános fejlõdésétõl mindenképpen, de a kisebb léptékû budaitól is elütõ Duna-parti házsor - melynek tagja a három Corvin téri épület is - többször szemet szúrt városrendezõinknek, építészeinknek, 1893-ban Országh Sándor indítvánnyal fordult a hatóságokhoz a város szépítése tárgyában. Elengedhetetlennek tartotta a Duna-parti házak lebontását és helyükön modern épületek emelését. Néhány év múlva Schulek Frigyes konkrétan a Corvin tér keleti házsorát hozta javaslatban, melyek helyén keresztül a Duna-parttól a Mátyás templomig vezetõ díszlépcsõt szándékozott felépíteni. Elképzelését elfogadták, és bár az 1920-as évekig napirenden tartották, nem valósult meg. Lényegében ennek köszönhetjük, mármint ennek a koncepciónak azt, hogy a valamikori Viziváros négy "kis" épülete ránk maradt, és korának jellemzõ jeleként mûemlékként ma is használható. Dr.
Komjáthy Attila Tóth
Zsuzsanna (Felhasznált anyagok: Hild-Ybl Alapítvány -Tudományos dokumentáció, MÉRTÉK Mûleírás) Tervezõk és más közremûködõk Koncepció
a S.A.M.O. irodával közösen - Ausch János Építészet:
Tartószerkezet:
Épületgépészet:
Elektromos tervezõ: Balázs Lászlóné Tudományos dokumentációk Hild-Ybl Alapítvány Általános adatok Teljes
beépített nettó terület: 11.350 m2 Összes
szobaszám: 165 szoba Összes parkolóhely: 57 parkoló - ebbõl 2 mozgáskorlátozottaknak Kivitelezés
kezdete: 1999. március Generálkivitelezõ:
Magyar Építõ Rt., Budapest A kivitelezésben kiemelten közremûködõk:
Minden jog fenntartva - all rights reserved © Építészfórum - ArchitectForum, 2000 HU ISSN 1586-409X
|
|
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)
;)